Szentgotthárd,
Magyarország legnyugatibb fekvésű városa

Szentgotthárd (szlovénül Monošter, németül St. Gotthard) a legnyugatabbra fekvő magyar város. Vas megyében található, közvetlenül az osztrák határ mentén, a megye délnyugati csücskében, a Rába folyó jobb partján helyezkedik el. Közúti határállomás és vasúti határátkelő.

Szentgotthárd már az ősidőkben is lakott hely volt, felszíne, éghajlata, növényzete, talaja biztosította a megélhetést az ősközösségben élő emberek számára is.

Szentgotthárd története a ciszterci rend Szentgotthárdon való megtelepülésével kezdődik. A város és az apátság a nevét Szent Gotthárdról, a XI. században élt bajorországi bencés apátról és püspökről kapta, akit 1131-ben avattak szentté, és aki abban az időben szintén a bajorországi passaui egyházmegye területén élt. Személyét már életében is nagy tisztelet és csodálat övezte. Hittérítő papok (bencések) hozták magukkal Szent Gotthárd tiszteletét és kultuszát erre a vidékre is. Így lett száz évvel később, a 12. század elején a helyi plébániatemplom védőszentje, és az ő nevét vette fel a templomhoz tartozó akkori falu is.

A település története összefügg a ciszterci rend és apátság alapításával. A forrásmunkák szerint 1183-ban III. Béla király földet adományozott a rendnek. Az apátsági major építése 1187-tel vette kezdetét. A nép kezdetben a falut Gotthónak nevezte, és ekkor már létezett Kedhely is. A neve arra utal, hogy keddi napokon tartották itt a vásárt. Létezett már a mai Zsida is, az egykori „Zsidófalva", ahol is zsidók éltek és kereskedelemmel foglalkoztak.

A 14. század közepén a szentgotthárdi jobbágyközségek népesek voltak, jómódban éltek, állattenyésztésük virágzó volt. 1350-től kezdve a község a monostorral együtt hanyatlásnak indult. 1391-ben Zsigmond király a szentgotthárdi apátságot a Széchy családnak adományozta, és három évszázadon át ez a család birtokolta. 1528-ban, a mohácsi csata után I. Ferdinánd Serédy Gáspárt nevezte ki szentgotthárdi apátnak. A Széchy család nem engedte be a birtokra a kinevezett apátot, ez később fegyveres harcra adott okot.
A későbbi időkben sokszor cserélt gazdát, mígnem a 17. században a monostor teljesen elpusztult. Bocskai István hajdúseregei stájerországi portyázásuk alkalmával visszafelé jövet Szentgotthárd felé közeledtek, a hír hallatán I. Ferdinánd hadvezére, Tieffenbach a monostort a templommal együtt a levegőbe röpíttette. Ezzel a ciszterci rend birtoklása és a szerzetesi élet végképp megszűnt, és megkezdődött a birtokért a harc a világi urak között.

1664-ben Raimondo Montecuccoli vezetésével a Rába menti síkságon ütköztek meg a császári seregek a török haderővel. A csata augusztus 1-én kezdődött el, melynek kimenetele végül is az egyesített császári és magyar seregek győzelmével végződött. A hirtelen keletkezett nagy zápor nyomán megáradtak a folyók és elzárták a törökök visszavonulását. A török sereg nagy része a Rábába veszett. A törökök augusztus 5-ig rendezték soraikat, és még egy támadást kezdtek, ami szintén vereséggel végződött. Így folyt le a szentgotthárdi csata, amelynek révén a község neve bekerült a történelembe.

A templom és a kolostor építését 1740-ben kezdték, tervezője, Pilgram Ferenc Antal, bécsi művészcsalád sarja. A templomtorony magassága 60,5 méter. A templom festését Gusner Mátyás ciszterci fráter végezte, a kupolákat pedig az akkor híres bécsi akadémia festője, Dorfmeister és fia készítette.

1785-től kezdve szerepel Szentgotthárd mint járási székhely. Fejlődésében jelentős előrelépés történt 1873-ban, amikor megépült Graz felé a vasútvonal.
Gazdasági életében döntő tényező volt a XIX. század második felében megindult iparosodás. Iparosai közül első helyen említjük a molnárokat, a tímárokat, a lábbelikészítőket, kovácsokat és bognárokat. A mezőgazdaság termékeit a malom- és dohányipar dolgozza fel. A takácsmesterség helyébe lépett a selyemgyár, az ősi kovácsmesterséget felváltotta a modern kaszagyár, illetve mezőgazdasági gépgyár.

A szentgotthárdi Ipari Parkban működik az Opel gyár, fontos idegenforgalmi célpont a pár éve átadott, építészeti nívódíjas St. Gotthard Spa&Wellness élményfürdő.
Szentgotthárd tökéletes pihenőhely a magyar-osztrák-szlovén hármashatáron a síparadicsomok felé, jó kiindulópontja az Őrségi túráknak, a környékén számos bicikliútvonal és lovaglási lehetőség van.
Szentgotthárdon folyamatosan bővül a turisztikai kínálat (Történelmi Napok, Karácsony határok nélkül, stb.). Mindössze félórás autóúttal számos turisztikai látnivalók érhető el: kiváló oszrák fürdők (Loipersdorf, Tatzmannsdorf, Stegersbach, Waltersdorf, Blumau, Gleichenberg, Radkersburg), várak, kastélyok (Güssing, Burgau, Pfeinburg, Riegersburg, Kapfenstein, Kornberg), Őriszentpéter, Szalafő, magyarszombatfai fazekasok, Zotter csokoládégyár, magyar és osztrák bortúra útvonalak (Gyümölcsút, Fehring), horgászhelyek.

Ha Szentgotthárdon jár, érdemes megkóstolni a tájjellegű őrségi fogásokat is, melyből gazdag választékot kínál az Andante étterem.

(Írásunk szabadon felhasználható, csak azt kérjük, forrásként szíveskedjenek feltüntetni a www.andanterestaurant.hu címet. Köszönjük!)

Andante panzió és étterem
Szentgotthárdon, az Őrség kapujában,
5 perc séta a St. Gotthard Spa&Wellness élményfürdő!

9970 Szentgotthárd, Füzesi út 12.
Telefon: (+36) 94 44 55 66
Mobil: (+36) 20 234 42 41
E-mail: info@andanterestaurant.hu
Finomságok a házi ízektől a szívbarátig!

További információkért ide kattintson:

> Online asztalfoglalás
> Panzió árak, szolgáltatások
> Szállás ajánlatok, kedvezmények
> Online szállásfoglalás